Adatkezelési tájékoztató
(hivatkozási szám: 2025/C/0001)
Az adatkezelő és az adatkezelésben résztvevő más személyek
Az adatkezelő az a személy, aki, vagy ami az adatkezelés célját és eszközeit (pl. érintettek köre, kezelt adatok köre) önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. E meghatározásnak megfelelően, az adatkezelő jelen esetben Dr. Szalay Mátyás ügyvéd (székhely: 9022 Győr, Kiss János utca 7/A; KASZ: 36079252).
Az adatkezelő elérhető:
• postai úton, a 9022, Győr, Kiss János utca 7/A címen,
• e-mailben, az mszalay@szalayjuris.com e-mail címen,
• telefonon, a +36 20 310 8189 telefonszámon
A jelen tájékoztatóban foglalt adatkezelések során az alábbi harmadik személyek férhetnek hozzá az adatkezelő által kezelt adatokhoz:
• A Pmt. szerinti ügyfélátvilágítás esetén, ha az adatkezelő bejelentés alapjául szolgáló adatt, tényt, körülményt (lsd. Pmt. 30. §) észlel, úgy a Pmt. 74. § (1) bekezdése alapján köteles a Győri Ügyvédi Kamaránál bejelentést tenni.
• A Pmt. szerinti ügyfélátvilágítás esetén, ha az érintett hozzájárult, az adatkezelő az átvilágítás során megismert adatokat más szolgáltató rendelkezésére bocsátja.
• Az Üttv. 53. § (4) bekezdése alapján az ügyekről vezetett nyilvántartásba a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személy vagy szerv, illetve a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.
• A letéti nyilvántrartás esetén az elektronikus letéti nyilvántartást a területi ügyvédi kamara (Győri Ügyvédi Kamara) működteti, és az adatkezelő köteles abba a letétre vonatkozó adatokat rögzíteni. Az Üttv. 51. § (5) bekezdés alapján az ügyvédi kamara a letevő számára a letétkezelő ügyvéd kamarai azonosító számának és az Üttv. 51. § (3) bekezdésben meghatározott egyedi azonosító számnak a megadása esetén elektronikus úton a letét adatairól és az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács számára a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv számára az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek adatairól adatot szolgáltat.
• Az adatkezelő az ügyvédi megbízás teljesítése érdekében, az ügyfelével egyeztetve továbbíthat személyes adatokat, különösen az alábbi harmadik személyeknek
– az adott ügyben ellenérdekű fél vagy felek, illetve jogi képviselője, jogi képviselőik,
– az adott ügyben érintett másik fél vagy felek, illetve jogi képviselője, jogi képviselőik,
– az adott ügyben hatáskörrel bíró és illetékes hatóság illetve bíróság.
• Az adatkezelő számlázással, számvitellel kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrizheti.
Az adatkezelés részletei
Kik az adatkezelés érintettjei?
Az ügyfélazonosítás esetén az adatkezelő ügyfelei (ügyfél alatt értve itt az adatkezelőt megkereső személyt is) és az ügyfelek képviselői; a Pmt. szerinti átvilágítás esetén az ügyfélen (ügyfél alatt értve itt az adatkezelőt megkereső személyt is) és képviselőjén kívül érintett az ügyfél tényleges tulajdonosa, az ügyféllel esetlegesen közeli hozzátartozói vagy közeli kapcsolatban álló kiemelt közszereplő, továbbá az ügyféllel szerződő fél, az ő képviselője, tényleges tulajdonosa, és a vele esetlegesen közeli hozzátartozói vagy közeli kapcsolatban álló kiemelt közszereplő.
Az adatkezelő által vezetett ügynyilvántartásban és letéti nyilvántartásban az adatkezelő ügyfeleinek személyes adatai szerepelnek (ügynyilvántartás esetén minden ügyfél, letéti nyilvántartás esetén csak azok, akik olyan letéti szerződést kötöttek az adatkezelővel, ahol a letét összege eléri az Üttv. 51. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt).
Az adatkezelő a vele kötött megbízási szerződés teljesítése, illetve az iratmegőrzési kötelezettség teljesítése érdekében kezelheti az adatkezelőt megkereső személyek, illetve az adatkezelő ügyfelei, továbbá az adott ügyben érintett minden más személy adatait.
Az adatkezelő számláin (számlázással, számvitellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése) az adatkezelő ügyfeleinek a személyes adatai szerepelnek, akiknek a nevére az adatkezelő a számlát kiállítja.
Milyen célokból, és milyen személyes adatokat kezel az adatkezelő?
01 – Üttv. szerinti ügyfélazonosítás: az adatkezelő kizárólag jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével, még a megbízás elfogadása előtt köteles az ügyfeleit (az adatkezelőt megkereső személyeket) azonosítani. Az azonosítás a személyazonosításra alkalmas okmány megtekintésével, vagy a Dáptv. alapján a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével történik. Az adatkezelő továbbá adatokat igényelhet (illetve, közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően adatok köteles adatokat igényelni) az Üttv. 32. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokból.
Végül, az olyan ügyekben, amelyben a jogi képviselet kötelező, az adatkezelő az Üttv. 33. §-ában meghatározott adatokat rögzítő nyilvántartást vezet az általa azonosított személyekről, ahol az ügyfél hozzájárulása esetén rögzítésre kerülnek az ügyfél elérhetőségi adatai is.
02 – Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás: az adatkezelő a Pmt., illetve a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat által meghatározott esetekben és módon átvilágítja az adatkezelőt megkereső személyeket. Az átvilágítás során az adatkezelő a Pmt., illetve a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat által meghatározott személyes adatokat kezeli.
Az adatkezelőt a Pmt. szerinti átvilágítással összefüggésben bejelentési kötelezettség terheli, ha a megbízással összefüggésben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel (kivéve a Pmt. 73. § (3) bekezdésében foglalt eseteket). E kötelezettség teljesítése érdekében az adatkezelő az átvilágítás során megismert adatokat kezelheti.
Az adatkezelő az érintett hozzájárulása esetén az átvilágítás során megismert adatokat más szolgáltató rendelkezésére bocsátja.
03 – ügyvédi ügynyilvántartás vezetése: az adatkezelő az általa megbízás alapján ellátott ügyekről köteles nyilvántartást vezetni, amelyben az Üttv. 53. § által meghatározott adatokat rögzíti.
04 – ügyvédi letéti nyilvántartás vezetése: az adatkezelő köteles az Üttv. 51. §-ban meghatározott értékhatárt elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni. A kezelt személyes adatok körét az Üttv. 51. § rögzíti.
05 – megbízási szerződés teljesítése: az adatkezelő az őt megkereső által adni kívánt megbízás elfogadásáról való döntés, illetve a megbízás elfogadása esetén annak teljesítése érdekében kezeli az őt megkereső személy (ügyfél) által rendelkezésére bocsátott adatokat, illetve az adott üggyel kapcsolatban más személyek (pl. ellenérdekű fél) által rendelkezésére bocsátott adatokat, az adatkezelő adott üggyel kapcsolatos jogi álláspontját, és az ügyfelet az ügyvédi megbízási szerződés alapján terhelő kötelezettségek (különösen az ügyvédi díj megfizetése) teljesítésére vonatkozó adatokat.
06 – iratmegőrzési kötelezettség teljesítése: az adatkezelő a 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat alapján köteles megőrizni az ügyvédi tevékenysége gyakorlásával kapcsolatban kezelésébe került iratokat (azaz az iratmegőrzési kötelezettség az adatkezelőt akkor is terheli, ha ügyvédi megbízási szerződés nem jön létre).
07 – számlázással, számvitellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése: az adatkezelő a rá vonatkozó számviteli szabályoknak megfelelő számlát állít ki az őt megillető díjról, amely számlán szerepel a kötelezett neve és címe, a szolgáltatás tárgya, az ügyvédi munkadíj összege, továbbá a teljesítés, a számla kiállításának, és esedékességének napja.
Honnan ismeri meg az adatkezelő az általa kezelt adatokat?
• Az adatok forrása elsődlegesen (a lenti kivételekkel) az érintett adatszolgáltatása. Az érintett nem köteles személyes adatait megadni, de az ügyfélazonosítás, illetve ügyfél-átvilágítás esetén az ügyfél (megkereső) adatszolgáltatásának hiányában az adatkezelő nem fogadja el az ügyvédi megbízást (azaz az adatszolgáltatás ez esetekben előfeltétele a szerződés megkötésének), illetve az adatkezelő hiányos vagy pontatlan adatok alapján nem képes az ügyfele által adott megbízást megfelelően teljesíteni.
• Az adatkezelő az Üttv. szerinti ügyfélazonosítás során az érintett adatainak ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmánynyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton igényelheti az Üttv. 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat. Az Üttv. 32. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az adatkezelő köteles az adatigénylésre.
• Az adatkezelő a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során köteles a közhiteles nyilvántartásból való lekérdezés útján ellenőrizni az ügyfél (megkereső) személyazonosságát és okmányainak érvényességét. A tényleges tulajdonos, illetve a közeli hozzátartozói vagy közeli kapcsolatban álló kiemelt közszereplő adatairól az adatkezelő ügyfele, az ügyféllel szerződő személy, illetve képviselőik nyilatkozhatnak.
• Az ügyvédi ügynyilvántartás és letéti nyilvántartás vezetése során az ügyazonosítót, illetve a megbízási szerződés teljesítése során az egyes iratok iktatószámát, és az adatkezelő jogi álláspontját, továbbá az ügyfelet az ügyvédi megbízási szerződés alapján terhelő kötelezettségek (különösen az ügyvédi díj megfizetése) teljesítésére vonatkozó adatokat az adatkezelő maga állapítja meg.
• Az adatkezelő a megbízási szerződés teljesítése keretein belül megismeri az eljáró hatóságok, bíróságok által közölt adatokat.
• Az adatkezelő a megbízási szerződés teljesítése keretein belül megismeri az érintett képviselője által közölt, az érintettre vonatkozó adatokat.
• Az adatkezelő a megbízási szerződés teljesítése keretein belül megismeri az adott ügyben résztvevő más személy által közölt, az érintettre vonatkozó adatokat.
• Az adatkezelő a megbízási szerződés teljesítése keretein belül jogszabály alapján (pl. 1992. évi LXVI. törvény 18. §) adatszolgáltatást kérhet a megfelelő hatóságtól az ügyfele megbízásának teljesítése érdekében.
• A számlázással, számvitellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése keretén belül a számla adatait az adatkezelő rögzíti (az ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján).
Mennyi ideig őrzi meg az adatkezelő az érintett személyes adatait?
Az adatkezelő az ügyvédi tevékenysége gyakorlásával kapcsolatban kezelésébe került iratokat (ideértve az Üttv. szerinti ügyfélazonosítással és megbízási szerződés teljesítésével kapcsolatban rögzített adatokat) a 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzatban meghatározott ideig őrzi meg (iratmegőrzési kötelezettség).
Az adatkezelő a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során megismert adatokat a Pmt. 56. § (2) bekezdés által meghatározott ideig (az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc évig), az Pmt. 58. § által meghatározott esetben pedig legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított tíz évig őrzi meg.
Az adatkezelő az ügyvédi ügynyilvántartásban rögzített adatokat az Üttv. 53. § által meghatározott időtartamig (a megbízás jellegétől függően 5, illetve 10 év), az ügyvédi letéti nyilvántartásban rögzített adatokat pedig az Üttv. 51. § által meghatározott időtartamig (letéti szerződés megszűnését követő 10 évig) őrzi meg.
A számlázással, számvitellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat az adatkezelő a vonatkozó számviteli- és adó-jogszabályok által meghatározott ideig (főszabály szerint 8 évig) őrzi meg.
Egyéb kiegészítő információk
Az adatkezelő által folytatott adatkezelések során automatizált döntéshozatalra, illetve profilalkotásra nem kerül sor.
Az adatkezeléssel kapcsolatos jogi információk, érintetti jogok, jogorvoslati lehetőségek
Milyen jogalapon kezeli az adatkezelő az érintett személyes adatait?
01 – Üttv. szerinti ügyfélazonosítás: az adatkezelő az Üttv. 32. § alapján köteles a kizárólag jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével ügyfeleit azonosítani, és az Üttv. 33. § alapján az olyan ügyekben, amelyben a jogi képviselet kötelező, köteles az azonosított személyekről nyilvántartást vezetni, így ez esetekben az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
Az adatkezelő az ügyfél elérhetőségi adatait az ügyfél hozzájárulása alapján rögzíti az azonosított személyekről nyilvántartásban, így ez esetben az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés a) pontja (érintett hozzájárulása).
Az adatkezelő jogszabályi kötelezettség hiányában is elvégezheti az ügyfele azonosítását, illetve rögzítheti az azonosítás eredményét, ez esetben azonban az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés f) pontja (jogos érdek), ahol az adatkezelő jogos érdeke az ügyfelének azonosításához, és a jogügyletek biztonságának elősegítéséhez fűződő érdek.
02 – Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás: az adatkezelő a Pmt., illetve a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat által meghatározott esetekben, a Pmt. 73. § (1) bekezdés, illetve a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat 1-5/A pontjai alapján köteles az ügyfél-átvilágításra, ez esetekben tehát az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
A megbízással összefüggésben pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén (A Pmt. 73. § (3) bekezdésében foglalt esetek kivételével) az adatkezelő a Pmt. 30. §, illetve a 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat 6. pontja alapján köteles bejelentést tenni, tehát az adatkezelés jogalapja ez esetben is a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
Az adatkezelő más szolgáltatóhoz azonban csak az érintett hozzájárulása esetén továbbítja az átvilágítás során megismert adatokat, tehát ezen adattovábbítás jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés a) pontja (érintett hozzájárulása).
03 – ügyvédi ügynyilvántartás vezetése: az adatkezelő az ügynyilvántartás vezetésére az Üttv. 53. § alapján köteles, így az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
04 – ügyvédi letéti nyilvántartás vezetése: az adatkezelő a letéti nyilvántartás vezetésére az Üttv. 51. § alapján köteles, így az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
05 – megbízási szerződés teljesítése: az adatkezelő a vele szerződést kötni kívánó személy, illetve a vele szerződő ügyfél személyes adatait a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés b) pontja (az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges) alapján kezeli.
Minden más érintett személyes adatai kezelésének jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés f) pontja (jogos érdek), ahol az adatkezelő jogos érdeke neki adott ügyvédi megbízás teljesítése, továbbá, ehhez kapcsolódóan az adatkezelő ügyfelének érdeke a jogi igényeinek érvényesítése, illetve védelme.
Az adott megbízás során megismert, esetlegesen különleges kategóriába tartozó személyes adatokat az adatkezelő a GDPR 9. Cikk (2) bekezdés f) pontja (az adatkezelés jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges) alapján kezelheti.
06 – iratmegőrzési kötelezettség teljesítése: az adatkezelő a 16/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 3. pontja alapján köteles az ügyvédi tevékenysége gyakorlásával kapcsolatban kezelésébe került iratokat megőrizni, így az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
07 – számlázással, számvitellel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése: az adatkezelőt a rá vonatkozó számviteli- és adó-jogszabályok (pl. Számv. tv. 169. § (2) bekezdés) kötelezik a számla kibocsátására és megőrzésére, ennek megfelelően az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés c) pontja (jogszabályi kötelezettség teljesítése).
Milyen jogai vannak az érintettnek az adatkezeléssel kapcsolatban?
Az érintett az adatkezeléshez adott hozzájárulását – azokban az esetekben ahol, az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása (elérhetőség rögzítése az azonosított személyek nyilvántartásában, Pmt. szerinti átvilágítás továbbítása más szolgáltatónak) – bármikor visszavonhatja. Fontos, hogy a hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
Az érintett hozzáférést kérhet a rá vonatkozó személyes adatokhoz, továbbá kérheti azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és
– azokban az esetekben ahol, az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. Cikk (1) bekezdés f) pontja (jogos érdek) (azaz az ügyfél nem kötelező azonosítása, annak rögzítése, illetve a megbízási szerződés teljesítése körében az adatkezelővel szerződéses kapcsolatban nem álló személyek) a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen;
– azokban az esetekben ahol, az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása (elérhetőség rögzítése az azonosított személyek nyilvántartásában, Pmt. szerinti átvilágítás továbbítása más szolgáltatónak) vagy szerződés teljesítése – az automatizált módon kezelt adataival kapcsolatban élhet az adathordozhatósághoz való joggal.
Az adatkezelő a teljesség igénye nélkül, külön kiemeli, hogy a jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez szükséges adatkezelés esetén az adatkezelő megtagadhatja az érintett törlési kérelmének, illetve tiltakozásának teljesítését.
(Az érintetti jogok tartalmáról további, részletesebb információ elérhető az alábbi hivatkozásra kattintva: általános információ az érintetti jogokról)
Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az érintettnek?
Az érintett panaszt nyújthat be a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti felügyeleti hatósághoz (Magyarországon: NAIH), vagy – akár a panasz benyújtása mellett is – az illetékes Törvényszékhez fordulhat (különösen kártérítési igény esetén).
A NAIH elérhetőségei:
Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11
Levelezési cím: 1363 Budapest, Pf.: 9.
E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu
telefon: +36 (1) 391 1400
Honlap: https://naih.hu/
Online ügyindítás: https://naih.hu/online-ugyinditas
Kelt: 2025. március 24. (utoljára frissítve: —)